Úgy érzem, most, hogy fizikálisan szinte teljesen helyreálltam, lelkileg kezdek kicsit megzuhanni. Leginkább a kevés alvás miatt. Továbbra is alázattal teszem a dolgom, de azért sokszor eszembe jut az, hogy vajon meddig fog tartani a monoton 24 órás gyermekfelügyeleti szolgálat. Sokszor teszem fel a kérdést: Vajon mikor fogok egyszer csak a magam örömére kimozdulni itthonról?
Csodálattal szemlélem pici babám fejlődését. Mivel egyszer már végig csináltam, tudom, hogy hétről hétre ügyesebb lesz majd, és majd eljön az a nap is, amikor legalább egy pár órára elszabadulhatok mellőle. Az éjszakai rend is be fog állni egyszer. Természetesen, hogy pontosan mikor, azt senki nem tudná most megmondani...
Egyre többet sétálok, ez pedig nemcsak engem tölt fel, hanem a babámat is megnyugtatja. Lassan kezdenek kialakulni a szokásos körútjaink a lakótelepen és a közeli szálloda környékén. Mélyeket szippantok a levegőből és élvezem az alvó baba melletti nyugalmat. Mi több, kezdem ezeket a babás sétáimat is amolyan relaxációként felfogni.
Fizikálisan stabil már az állapotom. Elmúlt minden fájdalmam. Könnyen bírom a sétákat. Egyre bátrabban merek nekiindulni bárhova. Már autóba is ültem úgy, hogy én vezettem! Tudtam kényelmesen ülni, és tudtam a vezetésre koncentrálni - a baba mellett.
Lelkileg ingadozok, ahogy írtam... Magányosnak érzem magam, de nem szívesen fogadnék itthon barátokat. Elvágyódok itthonról, de nem mennék messzire, hiszen ha "helyzet van" - azaz bármi teendő a babával, akkor itthon igazán komfortos.
Állapot jelentés:
Lelki állapot: nyomasztóan érzem magam
Testsúly: 58 kg
------------------------------------------------------------------------------------
Baba: A baba gyönyörűen fejlődik. Kb. 45 percet már kibír ébren, akkor édesen szemlélődik. Ha viszont túlpörög, keserves sírásban tör ki. Ezért nagyon résen kell lennem, és minden teendőmet ő mögé kell rendelnem. Kontaktust még nem vesz fel velem, de a közelségemre megnyugszik. Ezenkívül egészen ügyesen emelgeti már a fejét.
Heti edzésterv: nincs
Célkitűzések:
Folytatódnak az első héten megfogalmazott feladatok.
- Séta külön figyelemmel a testtartásra, naponta 2x30 perc.
- Séták közben megpróbálok kikapcsolni. Eddig mindig telefonáltam, amint kiléptem az ajtón. Most elhatároztam, hogy elkezdem a relax sétákat. Egyelőre annyira figyelek, hogy próbálom elhessegetni a kavargó gondolataimat (amik általában valamilyen napi probléma körül forognak). Ezen kívül próbálom leállítani a sokszor idegesítő dallamokat, rímeket a fejemben. Ezek leginkább a nagy fiammal közösen töltött időből "ragadnak" be, és nagyon nehéz kiűzni őket! Tudom, ebben is segítene az alvás, olyankor törlődik sok minden, de, mint írtam, ebből most elég kevés jut... A gondolatok tudatos kiürítésének több módszere is van. Az egyik az, hogy arra összpontosítunk, hogy ne ragadjunk le egyetlen gondolatnál sem, hanem amint jön, engedjük is el. A másik módszer - ami ennek kiegészítése is lehet - a figyelem tudatos fókuszálása. Egyelőre én még a "gondolatűzést" tűztem csak ki célul
- Pihenés: relaxáció naponta 1-2-szer 10 perc.
Csodálattal szemlélem pici babám fejlődését. Mivel egyszer már végig csináltam, tudom, hogy hétről hétre ügyesebb lesz majd, és majd eljön az a nap is, amikor legalább egy pár órára elszabadulhatok mellőle. Az éjszakai rend is be fog állni egyszer. Természetesen, hogy pontosan mikor, azt senki nem tudná most megmondani...
Egyre többet sétálok, ez pedig nemcsak engem tölt fel, hanem a babámat is megnyugtatja. Lassan kezdenek kialakulni a szokásos körútjaink a lakótelepen és a közeli szálloda környékén. Mélyeket szippantok a levegőből és élvezem az alvó baba melletti nyugalmat. Mi több, kezdem ezeket a babás sétáimat is amolyan relaxációként felfogni.
Fizikálisan stabil már az állapotom. Elmúlt minden fájdalmam. Könnyen bírom a sétákat. Egyre bátrabban merek nekiindulni bárhova. Már autóba is ültem úgy, hogy én vezettem! Tudtam kényelmesen ülni, és tudtam a vezetésre koncentrálni - a baba mellett.
Lelkileg ingadozok, ahogy írtam... Magányosnak érzem magam, de nem szívesen fogadnék itthon barátokat. Elvágyódok itthonról, de nem mennék messzire, hiszen ha "helyzet van" - azaz bármi teendő a babával, akkor itthon igazán komfortos.
------------------------------------------------------------------------------------
Állapot jelentés:
Hangulat:
lehangolt
Fizikai állapot: jó
Lelki állapot: nyomasztóan érzem magam
Testsúly: 58 kg
------------------------------------------------------------------------------------
Baba: A baba gyönyörűen fejlődik. Kb. 45 percet már kibír ébren, akkor édesen szemlélődik. Ha viszont túlpörög, keserves sírásban tör ki. Ezért nagyon résen kell lennem, és minden teendőmet ő mögé kell rendelnem. Kontaktust még nem vesz fel velem, de a közelségemre megnyugszik. Ezenkívül egészen ügyesen emelgeti már a fejét.
Heti edzésterv: nincs
Célkitűzések:
Folytatódnak az első héten megfogalmazott feladatok.
Hasizom gyakorlatok szoptatáskor, naponta 2-3-szor
- Séta külön figyelemmel a testtartásra, naponta 2x30 perc.
- Séták közben megpróbálok kikapcsolni. Eddig mindig telefonáltam, amint kiléptem az ajtón. Most elhatároztam, hogy elkezdem a relax sétákat. Egyelőre annyira figyelek, hogy próbálom elhessegetni a kavargó gondolataimat (amik általában valamilyen napi probléma körül forognak). Ezen kívül próbálom leállítani a sokszor idegesítő dallamokat, rímeket a fejemben. Ezek leginkább a nagy fiammal közösen töltött időből "ragadnak" be, és nagyon nehéz kiűzni őket! Tudom, ebben is segítene az alvás, olyankor törlődik sok minden, de, mint írtam, ebből most elég kevés jut... A gondolatok tudatos kiürítésének több módszere is van. Az egyik az, hogy arra összpontosítunk, hogy ne ragadjunk le egyetlen gondolatnál sem, hanem amint jön, engedjük is el. A másik módszer - ami ennek kiegészítése is lehet - a figyelem tudatos fókuszálása. Egyelőre én még a "gondolatűzést" tűztem csak ki célul
- Pihenés: relaxáció naponta 1-2-szer 10 perc.
- Tudatos táplálkozás, folyadékfogyasztás
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése